Sajtóközlemény 2014

Sajtóközlemények 2014

Biztonságot a nőknek a családban, biztonságot a nőknek a társadalomban!

Sajtóközlemény, 2014. november 25.

November 25-e a nők elleni erőszak felszámolásának világnapja, a 16 Akciónap A Nők Elleni Erőszak Ellen kampány kezdőnapja. A 16 Akciónapot 1991 óta rendezik meg világszerte a nyilvánosság figyelmének felkeltésére, az áldozatokkal való szolidaritás kifejezésére és a döntéshozókra való nyomásgyakorlásként a nők elleni erőszak minden formájának megszüntetése érdekében.Magyarországon idén is számos civil és egyéb szervezet, kezdeményezés, valamint egyre több magánszemély csatlakozik az eseménysorozathoz. A 16 Akciónap idei nyitóeseményének is része volt az elmúlt egy év alatt családon belüli, illetve partnerkapcsolati erőszak következtében megölt nőkről való megemlékezés, a NANE Egyesület által november 22-én szervezett Néma Tanúk felvonulás.

Az Európa Tanács adatai szerint minden negyedik-ötödik nő szenved el felnőtt korában legalább egyszer fizikai erőszakot. Magyarországon pedig az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége (FRA) idén publikált reprezentatív kutatása alapján a 15 év feletti nők 28%-a, több mint 1.264.000 nő válik élete során a fizikai és/vagy szexuális erőszak valamely formájának áldozatává; a partnerük által valaha fizikai és/vagy szexuális erőszakot elszenvedett nők aránya 21%, ez több mint 948.000 nőt jelent. A magyar nők 9%-a – több mint 406.000 nő – ellen követtek el szexuális erőszakot 15 éves kora óta. Eközben a szexuális erőszak eseteiben alig pár száz büntetőeljárás folyik évente.

A nőszervezetek segélyvonalaihoz forduló áldozatok között egyre több az olyan hívó, aki tisztában van helyzete jogtalanságával, és már nem a névtelenségben, hanem a hatékony jogvédelemben látná biztonsága zálogát. Ezeknek a nőknek a nagy része azonban egyáltalán nem, vagy csak nagyon későn kap segítséget, és azt tapasztalja, hogy a jog és az intézményrendszer nem nyújt megfelelő védelmet számára. A hívók például rendszeresen arról számolnak be, hogy a súlyosan bántalmazó apa számára is kötelesek biztosítani a gyermek(ek) láthatását. Amennyiben pedig gyermekeik védelmében ezt megtagadják, akkor pénzbírsággal vagy kiskorú veszélyeztetése miatt büntetőeljárással kell szembenézniük. Az áldozatokat mediációra, konfliktuskezelésre kötelezik azokkal, akik folyamatosan bűncselekményeket követnek el a sérelmükre. Eközben a partnerüket rettegésben tartó bántalmazók számos esetben mindössze felfüggesztett büntetést, pénzbírságot vagy megrovást kapnak. A szexuális erőszakkal kapcsolatos esetekben – ahogy a nők elleni erőszak más formáinál is – az áldozatok védelmére hivatott intézmények, hatóságok, szervezetek részéről gyakran tapasztalható az áldozatok hibáztatása, az elkövetők felelősségének az elmosása.Nem tapasztaljuk viszont, hogy ezek a szervek a saját felelősségüket vizsgálnák abban, hogy az ilyen bűncselekmények esetében a látencia igen magas. Az áldozatok ugyanis nem mernek feljelentést tenni, így az elkövetők jelentős része büntetlen marad. Ezek a szervek elmulasztják a társadalmi felelősség kérdésének napirendre tűzését is, illetve annak az üzenetnek a közvetítését, hogy a szexuális erőszak – ahogy a nők elleni erőszak minden más formája is – elfogadhatatlan, és semmilyen körülmények között nincs rá mentség.

Magyarországon a nők elleni erőszak eseteiben a jogi szabályozás és gyakorlat tehát még mindig nem szolgálja kellőképpen az elkövetők felelősségre vonását és az áldozatok biztonságát, védelmét és támogatását. Az államnak fel és el kell ismernie, hogy a nők elleni erőszak a nők elleni diszkriminációnak egyszerre oka és következménye. A nők elleni erőszak a társadalom alapjait rengeti meg; az elkövetők felelősségre vonása a társadalom egészének érdeke. Az áldozatok valóságára reflektáló jogi szabályozással, megfelelő jogalkalmazással, szakszerű hatósági és intézményi fellépéssel a nők elleni erőszak megelőzhető.

Az Európa Tanács 2011-ben fogadta el a nők elleni erőszak és a családon belüli erőszak megelőzéséről és felszámolásáról szóló egyezményt, amely átfogó intézkedések meghozatalát írja elő. Az Isztambuli Egyezmény egyértelmű üzenetet küld arról, hogy a nők elleni erőszak és a családon belüli erőszak nem magánügy. Magyarország idén márciusban aláírta, de még nem ratifikálta az egyezményt. Most az Országgyűlésen, a felelős döntéshozókon a sor, hogy az egyezmény ratifikálásával haladéktalanul jelezzék – az elkövetők, az áldozatok, a jogalkalmazók és minden állampolgár felé –, hogy nemcsak egyetértenek az egyezmény fő üzenetével, hanem minden szükséges intézkedést meg is fognak tenni az erőszak megelőzése, az elkövetők felelősségre vonása és az áldozatok biztonsága, védelme és támogatása érdekében.

NANE Egyesület

PATENT Egyesület

Magyarországi Női Alapítvány (MONA)

Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség