NÉMA TANÚK

Tizenhat akciónap a nők elleni erőszak ellen

Magyarország 1998

SAJTÓKÖZLEMÉNY

1998. december 1.

Európa polgárainak biztonságát értékelve megállapítható, hogy alig van még egy olyan bűncselekmény, amely elterjedtségében és súlyosságában megközelíti a családon belüli erőszakot. A nők és a gyermekek sehol nincsenek olyan veszélyben, mint pont saját otthonaikban. A nők minden kor- és társadalmi csoportja leginkább a velük szoros kapcsolatban álló vagy állt férfiak által elkövetett erőszaknak van kitéve. A hatóságok ritkán veszik komolyan ezeket a bűncselekményeket, így az áldozatok nem kapják meg az őket megillető jogvédelmet, és alapvető emberi jogaik sérülnek meg. Ez a mulasztás sokszor végzetes következményekkel jár.

A családon belüli erőszak anakronisztikus és rendkívül káros jelenség, amely azért volt képes mind a mai napig fennmaradni társadalmunkban, mert többnyire rejtve zajlik, az elkövetőket ritkán vonják felelősségre, és az áldozatok félnek beszámolni az őket ért sérelmekről.

Pedig a családon belüli erőszak az egész társadalmat érintő probléma. Kutatások igazolják, hogy abból a gyermekből, aki tanúja volt édesanyja bántalmazásának, lelkileg sérült felnőtt válik, és a tanult viselkedésmintákat továbbviszi a családon kívülre is. A vizsgálatok szerint a felnőtt bántalmazók és erőszakos bűncselekményeket elkövetők mintegy 92%-a gyermekként erőszak áldozata volt, vagy rendszeresen tanúja volt a családon belüli erőszakos cselekményeknek. Ez a többnyire rejtett jelenség így folyamatosan hozzájárul a közbiztonság romlásához. Alapvetően hibás tehát az az álláspont, amely szerint a családon belüli erőszak magánügy, és hogy ebbe a hatóságok nem avatkozhatnak be.

A hatóságok közömbösségének súlyos anyagi vonzata is van. Az árat az állam – azaz mi, állampolgárok fizetjük meg. A bántalmazott nők és gyerekek ismételt gyógykezelése, a mentálhigiénés szolgáltatások, a kiesett munka- és iskolanapok, az elhúzódó büntető- és civil perek, az igazságszolgáltatási-, büntetésvégrehajtási- és gyermekvédelmi eljárások és a rendkívüli szociális juttatások mind-mind az állami költségvetést terhelik, és rengeteg munkaórát emésztenek fel. A hatékony beavatkozás és megelőzés ennek a pénznek a töredékéből megoldható lenne.

Már számos olyan jogi eszköz létezik, amely segítségével az állami szervek felléphetnének a családon belüli erőszak ellen. Amire szükség van az nem több, mint a szilárd elhatározás, hogy a törvényeket hatékonyan alkalmazzák.

Családon belüli erőszak számokban

Magyarországon az idén, 1998-ban végezték az első nagyszabású felmérést a nők elleni erőszakról. Az adatok az év végére várhatóak. Előre feltételezzük, hogy mivel a világ sok pontján végzett felmérések kísértetiesen hasonló eredményeket mutatnak, Magyarország esetében is olyan eredményeket fogunk kapni, mint máshol Európában, ahol a nők húsz százalékát éri párkapcsolatában valamikor erőszak. Európában a legfrissebb adatok szerint minden ötödik-tizedik nő szenved el bántalmazást partnerétől.

Az 1996-ban Nagy Britanniában elvégzett British Crime Survey (Brit Bűnügyi Felmérés) kimutatta, hogy míg a nők által bejelentett erőszakos cselekményeknek 44 százaléka játszódott le otthonukban, addig a férfiaknak mindössze 12 százaléka szenvedett otthon bántalmazást. A nők ellen otthonukban elkövetett erőszakos cselekmények 90 százalékát férfiak követték el. Ez az arány a gyilkosságoknál is hasonló: 1996-ban Anglia és Wales területén meggyilkolt nők 44 százalékát férje vagy volt férje illetve élettársa ölte meg. Ezzel szemben a férfi áldozatoknak csupán hat százalékát ölte meg volt, vagy akkori felesége illetve élettársa. (A magyar adatok Morvai Krisztina: Terror a családban. A feleségbántalmazás és a jog című könyvében találhatóak meg.) Minden vizsgálat arra utal, hogy az erőszak tanult viselkedés, és jelentős szerepet játszik benne a természetesnek tartott társadalmi alá-fölérendeltség és a hagyományos nemi szerepekre való szocializáció.

Mindenki tehet az erőszak ellen

Egy ilyen súlyos és elterjedt problémával szembesülve sokan úgy gondolják, ők ezen nem tudnak változtatni, vagy hogy a dolog nem tartozik rájuk. Mi viszont úgy látjuk, hogy mindenki tehet valamit az erőszak visszaszorítása érdekében.

• Ha ismer valakit, akit bántalmaznak, vagy bántalmaztak, mutasson megértést, együttérzést, vegye komolyan az illető helyzetét. Már néhány szóval is sokat tud segíteni. Mindenképpen érdemes tájékoztatni ismerősét a NANE Egyesület Segélyvonaláról (06-1-267-4900).

• Ha ismer olyan férfit, aki Ön szerint durván, kegyetlenül, megalázóan bánik partnerével és/vagy gyerekeivel, tegye szóvá a dolgot, és jelezze, hogy elítéli az ilyen magatartást. Gondoljon arra, hogy az effajta viselkedés az egész társadalmat érinti, és mindenkinek az az érdeke, hogy ne folytatódjon.

• Bíztassa fiúgyermekeit, barátait és férfiismerőseit arra, hogy tiszteljék, és egyenrangúként becsüljék a nőket és lányokat.

• Mindkét nem tagjainak joguk van ahhoz, hogy félelem és erőszak nélkül éljenek. Ezt az elvet minden esetben hangoztassa, ha erőszakos magatartás tanúja.

• A férfiak erőszakossága gyakran erényként jelenik meg a szórakoztatóipar termékeiben. Az ilyen műsorok közömbössé tesznek bennünket az erőszak iránt, és tovább erősítik a sztereotip elképzelést, amely szerint az ideális nő passzív, gyenge és tehetetlen.

• Csatlakozhat egy civil szervezethez, amely a bántalmazással, emberi jogokkal, vagy a hatóságok ellenőrzésével foglalkozik. Egy ilyen szervezetet támogathat pénzzel, a tudásával vagy önkéntes munkával. Szeretettel várjuk jelentkezését!

A NANE Egyesület munkája

Céljaink:

• Tenni az erőszak ellen. Beszédtémává tenni a nőket és gyerekeket érő – többnyire rejtett – lelki-, fizikai- és nemi erőszakot, és ezzel megtörni a hallgatás falát, amely az áldozatokat elzárja a segítségtől.

• Tudatosítani az emberekben az erőszak súlyos következményeit az áldozatokra, a családokra és az egész társadalomra nézve, és felvilágosítani az embereket arról, hogy az erőszakot hosszútávon sokkal humánusabb és olcsóbb megelőzni, mint eltűrni.

• Szembeszállni azzal az elterjedt nézettel, amely az erőszakos viselkedést természetesnek tartja, elnézi, és amely az áldozatot hibáztatja az ellene elkövetett erőszak miatt. Egy mélyreható szemléletmódváltás a hatékony megelőzés előfeltétele.

• Olyan szociális intézmények létrehozását és folyamatos fenntartását szorgalmazni, amelyek hatékonyan segítik a bántalmazott nőket és gyerekeket.

• Reformokat kezdeményezni a törvényhozásban, a hatósági eljárásokban és a szakemberek képzésében, hogy a nők és a gyermekek jogai – a demokrácia nélkülözhetetlen részeként – érvényesüljenek Magyarországon.

Tevékenységeink:

1994 januárja óta működtetünk segélyvonalat a bántalmazott nők és gyerekek részére. A telefonnál képzett önkéntesek ülnek, akik szívügyüknek tartják ezt a munkát. Célunk a megértő segítségnyújtás. A hívóknak gyakorlati segítséget és lelki támogatást nyújtunk.

Megelőzés és felvilágosítás céljából:

• Előadásokat, vitafórumokat tartunk iskolákban, főiskolákon, egyetemeken, és más civil szervezeteknél.

• Tananyagot készítettünk középiskolák számára az előítélet- és erőszakmentességről és a toleranciáról.

• Szórólapokat terjesztünk az erőszakot elszenvedettek jogaikról és lehetőségeikről.

• Reformokat kezdeményezünk olyan jogi, államigazgatási eljárási- területeken, ahol az állam jelenleg nem szolgáltat igazságot a erőszakot elszenvedetteknek. Például eljárást indítottunk az Alkotmánybíróságnál a nemi erőszak bűncselekményként való elismertetéséért abban az esetben is, ha az a családon belül történik. Mint ismeretes, ez a társadalmi megmozdulássá szélesedett kezdeményezés sikerrel járt.

• Országos, reprezentatív felmérést indítottunk meg (az adatok gyűjtése 1998 őszén befejeződött, az eredmények publikálása ez év decemberében várható), amelynek segítségével dokumentálható lesz a nők és gyerekek elleni erőszak elterjedtsége, és az állami szervek mulasztása.

• Folyamatosan tartunk képzést önkéntesek és szakemberek számára egyaránt arról, hogy az erőszak áldozatainak hogyan lehet hatékony segítséget nyújtani és az erőszakot megelőzni.