Buy Cigarettes Online cigarettes cheap

Veres Katalin beszéde a Fogyatékos Emberek Szervezeteinek Tanácsa (FESZT) képviseletében

Szeretettel köszöntöm Önöket a Fogyatékos Emberek Szervezeteinek Tanácsa nevében. Veres Katalin vagyok, látássérült nő édesanya és feleség. Elsősorban arra szeretném felhívni az Önök figyelmét, hogy a mai magyar társadalomban sem a fogyatékos embereket nem tekintik gyakran egyenértékű döntés- és cselekvőképes, a saját életére nézve kompetens személynek, sem a fogyatékos nőket nem tekintik nőnek. A fogyatékossággal élő nők többszörös hátrányokkal szembesülnek az élet számos területén, helyzetük általában a fogyatékos férfiakhoz és a nem fogyatékos nőkhöz viszonyítva is nehezebb. A fogyatékossággal élő nőket gyakran aszexuálisnak gondolják, s szexualitásukról, reprodukciós jogaikról, párkapcsolati jogaikról nem vesznek tudomást. A fogyatékos emberek – s különösen a nők – a munkaerőpiacon is nagy hátrányban vannak. Aki fogyatékos gyermekét integrálni szeretné, vagy felnőtt fogyatékosként az önálló életre törekszik, az rengeteg fájdalmat és kudarcot él meg, mivel az elv létezik az integrációhoz, a feltételek azonban nem adottak. Még rosszabb a helyzet, ha a fogyatékos szülőnek a gyermeke is fogyatékos: a hátrányok megnőnek, s segítségben nem kapnak mást, vagy elégségesen többet, mint ami az átlag családok számára elérhető. Ma is előfordul, hogy a szülőket alkalmatlannak találják a gyermekeik felnevelésére, akik pedig nem mernek családi életükhöz külső segítséget kérni.

A fogyatékossággal élő nők különösen ki vannak téve a családon belüli és az intézményes erőszaknak egyaránt, kiszolgáltatott helyzetük megnehezíti a megfelelő segítséghez és védelemhez jutást. Az intézményekben a fizikai bántalmazás és a nemi erőszak is jelen van, de persze mindez még mindig tabu. Még mindig létezik az a gyakorlat, hogy értelmi fogyatékos fiatalokat sterilizálnak. Az ENSZ Nők Elleni Diszkriminációval Foglalkozó Bizottsága 2013-ban Magyarországgal kapcsolatban kiemelte: aggasztó, hogy nincs információ a fogyatékos nők elleni erőszak különböző formáiról, és hiányoznak az erőszak megelőzésére speciális intézkedések.

Tapasztalataink szerint sem a rendőrségen, sem a családsegítő központokban, sem a gyámhivatalokban nincsenek felkészülve arra, hogy fogyatékos ügyfelek, sértettek ügyével foglalkozzanak. Egy látássérült nő nem tud személyleírást adni támadójáról és nem tudja elolvasni a jegyzőkönyvet, holott ez az elvárás és a protokoll a rendőrség részéről. Egy értelmileg akadályozott személynek gyakran nem is hisznek – ezt azonban a nők elleni erőszak azon áldozatai is sokszor megtapasztalják, akik nem élnek értelmi fogyatékossággal. A hallássérült személy számára nem tudnak jeltolmácsot biztosítani. A mozgássérülteknek pedig sokszor lehetőségük sincs bejutni az épületekbe, ahol feljelentéseiket megtehetnék. A nem beszélő autisták el se tudják mondani, hogy mi történt velük, nem is értik jól a helyzetet, amibe kerültek, s a jegyzőkönyv felvétele, mint szituáció is nehéz számukra. A fogyatékos emberek önérvényesítő képessége is alacsonyabb, mint másoké, nem tudják, hogy hogyan álljanak ki magukért és, hogy egyáltalán megtehetik-e ezt. Gyermekkoruktól megszokták, hogy valaki uralja, irányítja az életüket. Megszokták, hogy ők értéktelenebbek és kevesebb figyelemmel és törődéssel is be kell érniük. Megszokták, hálásnak kell lenniük azért is, hogy egyáltalán létezhetnek, s mások a segítségükre vannak. A fogyatékossággal élő nők esetében ezeket a tapasztalatokat tovább erősítik az általában a nőkkel szemben támasztott társadalmi szerep-elvárások. A támogatott döntéshozatal elve is létezik, ugyanakkor a fogyatékos emberek életéről gyakran gondnokaik, szüleik döntenek. S, gyakran éppen a szüleik és gondnokaik, vagy hivatásos segítőik azok, akik kizsákmányolják őket, vagy erőszakot tesznek rajtuk. S ez itthon hol a tabu, hol a bulvár szenzáció kategóriájába kerül, de valós megoldások nincsenek. A fogyatékossággal élő nők és lányok nem kapnak megfelelő védelmet és segítséget az erőszakkal szemben. Társadalmi szinten kellene odáig eljutni, hogy a fátylat fellebbentve együtt szembenézve a problémákkal formáljuk a szemléletet és konkrét megoldásokat találjunk. Ne kelljen minden generációnak újra és újra átélnie ugyanazt. Ha, már elvi szinten elrugaszkodtunk Taigetosztól, akkor próbáljuk meg azt a gyakorlatban is.

Köszönöm a figyelmet!