Rist Lilla, Szövetség az Anya- és Bababarát Születésért
Újságíró vagyok és a munkámból adódóan nagyon sokszor írtam a szülés és a születés körülményeiről. Gyakran találkoztam közben megrázó történetekkel. Emlékszem a döbbenetre, amikor először kimondta valaki azt a szót, hogy erőszak – és aztán a belátásra is, hogy igen, nem lehet másik szóval illetni azt, amikor egy nő legintimebb testrészét, a gátját, indokolatlanul szétvágják, vagy amikor iszonyú fájdalmat okozva tágítják a méhszáját, és amikor bordáit összetörve nyomják ki a méhéből a kisbabáját. Közben tudjuk, hogy ezek szakmailag is megkérdőjelezhető eljárások. Mi, a Szövetség az Anya- és Bababarát Születésért, kis csapatának tagjai szeretnénk felhívni a társadalom figyelmét, hogy a szülés körül megnyilvánuló erőszaknak évről évre nagyon sok áldozata van. Nők és gyerekek esnek áldozatul. Vannak, szerencsére ritkán, akik az életüket vesztik el, sokkal többen indokolatlan császármetszésen esnek át, valószínűleg a műtétes szülések fele ilyen. Mások maradandó gátsérüléseket szenvednek, és tudunk olyanokról is, akiken fájdalomcsillapítás nélkül végzik el a császármetszést... és utána csak annyit mondanak, “anyuka, ne legyen olyan hisztis, örüljön, hogy egészséges kisbabája született”. Én magam is végigültem egy olyan tárgyalást, ahol felmentették azt a szülészorvost, aki az ügyeleti napjain indította a szüléseit. Nem volt bizonyítható, hogy mindezt egy emberekre nem használható gyógyszerrel tette, csak a végeredmény volt egyértelmű, egy nő meghalt, egy másiknak szétrepedt a méhe – ugyanazon az éjszakán.
Nőként nagyon nehéz szembesülnünk épp a gyermekünk születése kapcsán ezekkel a helyzetekkel. Gyakran önmagunkat vádoljuk, hogy mi nem működtünk jól – és ettől a szülés csak még fájdalmasabb, még nehezebben feldolgozható élmény lesz. Gyakran találkoztam ezzel. Ahogy azzal is, a társadalom nem törődik velünk. Egy édesanya az legyen boldog! Nem kérdezi senki, mit éltünk át valójában. De nem kerülnek elő olyan kérdések sem, amelyek sokkal megfoghatóbbak, például, hogy miért lett 30%-os a császármetszések aránya, (egyes intézményekben ez a 40%-ot is eléri?) Nem kérdezi senki, miért az az általános gyakorlat (tisztelet a kivételnek), hogy szinte minden először szülő édesanyának átvágják a gátját, miközben tudományosan bizonyított, hogy ez az esetek 90%ában felesleges. Ahogy azt sem kérdezi meg senki, hogy a kisbabáinkat miért választják el tőlünk a szülést követő órákban - ki kell mondani: ez is erőszak. Az anyaság érzésének legmélyebb megsértése.
Évek óta azt kell tapasztalnunk, hogy ezek a kérdések, a nők, az édesanyák és a gyerekek problémái, az utolsók a sorban. Mindig van sokkal fontosabb. Több tízezer szülő nő (család) kénytelen belenyugodni mindebbe, mert a rendszer ellenáll. Nem fejlesztik az alternatív szülészeti ellátást, holott ezekben az intézményekben van zsúfoltság, sőt túlzsúfoltság. Azzal is szembe kell néznünk, hogy a szülészorvos-társadalmat a tudományos tények sem zökkentik ki a korábban megszokott gyakorlatából. Ma szeretnénk végre figyelmet kapni, és tisztelettel megkérni a szülésztársadalomat, a szülészorvosokat, szülésznőket, csecsemősöket, mindazokat, akik várandósokkal foglalkoznak, mondjanak végre nemet a nyilvánvaló erőszakra.
Kuszing Gábor, Stop-Férfierőszak Projekt
A Stop-Férfierőszak Projekt, mint az egyetlen férfiakból álló magyar nőjogi kezdeményezés, idén ismét részt vesz a nők elleni erőszak elleni 16 Akciónap eseményeiben. A 16 akciónap központi témája a nők biztonsága az őket különböző formában fenyegető férfierőszaktól. E cél megvalósulását mi férfiak két módon tudjuk elősegíteni.
Az egyik az, hogy hozzájárulunk ahhoz, hogy megváltozzon a férfiak között ma még uralkodó szexista gondolkodás, amely a nemek közti egyenlőtlenség, és ebből fakadóan a nők elleni erőszak táptalaja. A nők biztonságának másik, rövidebb távon is eredményt hozó forrása az, ha nők minél több ismerettel rendelkeznek arról, hogy miről ismerhető fel egy bántalmazó kapcsolat, és hogyan kerülhető el az.
Tavaly ugyanitt arról beszéltünk, hogyan igyekszünk változást elérni férfitársaink fejében. Idén úgy gondoltuk, szavak helyett időnket, munkánkat, és pénzünket fektetjük egy olyan könyv megjelentetésébe, amely egy, a témában jártas női szakértő szavaival segíti a nőket abban, hogy elkerüljék a bántalmazó kapcsolatokat. Ez a könyv Dina McMillan: De hiszen azt mondja, hogy szeret! című munkája. A könyvről többet találhatnak a szórólapon -amelyet mindjárt ki fogunk osztani-, vagy weboldalunkon (www.stop-ferfieroszak.hu) illetve itt, a helyszínen is áruljuk már a könyvet. Aki még ennél is többet szeretne megtudni a könyvről, szívesen látjuk holnap, november 29-én 17 órakor itt a Merlin Színház Kamaratermében, a könyv bemutatóján, ahol részleteket is felolvasunk a szövegből.