16 Akciónap a Nők Elleni Erőszak Ellen

Megjelent 2003. szeptemberében 

Fordítók: Kuszing Gábor, Kulcsár Zsuzsanna (utószó)

Az ismert pszichiáter-szerző 1992-ben megjelent könyvét számos pszichológusokat képző amerikai egyetemen használják tankönyvként, ugyanakkor témájának és mélyen átérző stílusának köszönhetően igen fontos önsegítő olvasmány erőszaktúlélők számára is. A könyv a DSM (az Amerikai Pszichiátriai Társaság diagnosztikai kézikönyvének rövidített angol neve) által "poszttraumás stressz zavar" néven ismertetett pszichiátriai kórképet veszi elemzés alá, amelyet az elmúlt évtizedek pszichés traumát leíró szakirodalma már a családon belüli erőszak női és gyerek áldozataira is kiterjesztett.

A szerző nagy szakmai áttekintéssel összegzi azokat a fő területeket, ahonnan poszttraumás stresszről a napjainkban ismert tudás származik: a háborúkban harcoló katonákat leíró ismereteket, a családon belüli erőszakkal kapcsolatos feminista kutatások eredményeit, politikai és lelkiismeretei foglyokkal és holokauszt-túlélőkkel foglalkozó szakmai tapasztalatokat, valamint a hagyományos katasztrófa-alapú traumatudást.

Mind esetleírásaiban, mind az elméleti közelítésében kiemeli a holokauszt-túlélők, az incesztustúlélők (gondozó által szexuálisan kihasznált gyerekek), a bántalmazott nők és a háborús veteránok közös tapasztalatait, és konkrét terápiás modellt javasol az ilyen páciensek kezelésére.

A könyv két fő részre oszlik:

A poszttraumás stressz zavar kialakulására hajlamosító tényezők részletes ismertetése (külön fejezetben kifejtve a rettegés, az emberektől való elszakadás, a fogság és a gyerekkori bántalmazás hatásait), továbbá a szerző által kitágított "komplex poszttraumás stressz zavar" diagnózisának bevezetése.

A traumatúlélők pszichoterápiás kezelésének három fő fázisa (biztonság kialakítása, emlékezés és gyász, visszakapcsolódás az emberi közösségbe) leírása, valamint a traumatúlélőkkel folyatatott csoportterápiás vonatkozások.

Kiemelten ajánljuk a könyvet pszichoterapeutáknak és szociológusoknak, mivel ismereteink szerint hazánkban egyetlen felsőoktatási intézményben sem része a kötelező tananyagnak ez a téma.

"Túlélő" vagy "áldozat"?

A szerző a "túlélő" kifejezéssel jelöli mindazokat, akiket valamilyen trauma ért, még ha a legszélsőségesebb sérüléseket szenvedték is el, és alig-alig képesek a mindennapi élet kihívásaival szembenézni. E választás célja a mindenkori páciensek belső megerősödése: a túlélés motívumának hangsúlyozásával a páciens megtanulja, hogy ne passzív, tehetetlen áldozatként tekintsen magára, hanem erős, önálló emberként, aki a trauma minden borzalma ellenére életben tudott maradni.

A könyv fejezetei

ELSŐ RÉSZ: Traumás zavarok

ELSŐ FEJEZET: Elfelejtett történelem
A hisztéria hőskora * A háború traumás neurózisai * A nemek háborújának harctéri neurózisai

MÁSODIK FEJEZET: Rettegés
A hiperarousal * Az emlékbetörés * A beszűkülés

HARMADIK FEJEZET: Elszakadás
A sérült én * Sérülékenység és rugalmasság * A társas támogatás hatása * A közösség szerepe

NEGYEDIK FEJEZET: Fogság
A lélek feletti uralom * A teljes megadás * A krónikus trauma szindrómája

ÖTÖDIK FEJEZET: Gyerekbántalmazás
A bántalmazó környezet * A duplagondol * A kettős én * A test elleni erőszak * Amikor a gyerek felnő

HATODIK FEJEZET: Az új diagnózis
Diagnosztikus félrecimkézés * Egy új fogalom szükségessége * Túlélők a pszichiátriai ellátásban

MÁSODIK RÉSZ: A gyógyulás szakaszai

HETEDIK FEJEZET: Gyógyító kapcsolat
A traumás indulatáttétel * A traumás viszontáttétel * A terápiás szerződés * A terapeuta támogatórendszere

NYOLCADIK FEJEZET: Biztonság
A probléma megnevezése * A kontroll visszaállítása * A biztonságos környezet kialakítása Az első szakasz lezárása

KILENCEDIK FEJEZET: Emlékezés és gyász
A történet rekonstrukciója * A traumás emlék átalakítása * A traumás veszteség meggyászolása

TIZEDIK FEJEZET: Visszakapcsolódás
A küzdés megtanulása * Megbékélés önmagunkkal * Visszakapcsolódás * A túlélő küldetésének megtalálása * A trauma feloldása

TIZENEGYEDIK FEJEZET: Sorsközösség
A biztonság csoportjai * Az emlékezés és a gyász csoportjai * Kapcsolatépítő csoportok

Kiknek ajánljuk?

Pszichológusoknak

Pszichiátereknek és pszichiátriai dolgozóknak/ápolóknak

Egyéb segítő szakmákban dolgozó szakembereknek: rendőröknek, nőgyógyászoknak, orvosoknak, védőnőknek, segélyvonalas dolgozóknak

Szociológusoknak és szociális munkásoknak

Családon belüli traumák (gyermekkorukban érzelmileg, testileg vagy szexuálisan bántalmazott túlélőknek, illetve bántalmazott nőknek), valamint egyéb társadalmi traumák (holokauszt, háború, politikai üldöztetés) túlélőinek, akár pszichoterápiás kezelés mellé, akár önmagában önsegítő könyvként.